Csemadok Közművelődési-díjasok (2015)

• Dávid Mihály

Dávid Mihály egy kis faluban, a festői szépségű Kisgyarmaton született, az akkori Párkányi járásban, 1948-ban. Ebben a faluban még most is elevenen élnek a népi hagyományok, s megtalálható a népviselet. Itt járta az alapiskola alsó tagozatát, majd Kéménden folytatta, az iskolát, mivel szülőfalujában csak alsó tagozat volt. A kurtaszoknyás fakvakból Komáromba került gimnáziumba, majd Nyitrára, a főiskolára, ahol 1971- ben végzett földrajz – testnevelés szakon. Tanított Köbölkúton, Kőhídgyarmaton, az ógyallai gimnáziumban, a párkányi szaktanintézetben, de leghosszabb ideig – 35 évig, nyugdíjba vonulásáig, a párkányi magyar iskola, az Ady Endre Alapiskola pedagógusa és igazgatóhelyettese volt.
Saját bevallása szerint a Csemadok tevékenysége már gyermekkorában érdekelte. Nem csoda, hiszen olyan emberek hívták maguk közé, akik annakidején szülőfalujában igazi fáklyavivők voltak – Henczi Béla, valamint Szurdi Miklós. Ami a Csemadok munkát illeti, ők lettek az első példaképei. Hála Istennek később is sok olyan emberrel találkozott, aki követendő példa volt számára. 1966-ban, 18 évesen már a Csemadok alapszervezetének kultúrfelelősévé választották szülőfalujában, ahol akkor példaértékű kultúrmunka folyt.
Főiskolásként természetes volt számára, hogy aktív részese lett a 68-as eseményeknek. Aktív tevékenységet folytatott.a Csemadok keretében működő a Juhász Gyula Ifjúsági Klubban.
A kisebb kitérők után – ami a pedagógiai munkáját illeti – 1972-ben Párkányba kerül. Minden előkészületet megtett a párkányi klub létrehozására, s csak idő kérdése volt, hogy elindíthassa. Persze, a konszolidáció éveiben nehéz volt Párkányban elindítani a klubmozgalmat. Példaképe Tóth Lajos, a Vágsellyén működő Vörösmarty Klub vezetője volt.
1981 őszén néhány barátot, pedagógust, más értelmiségit hívott össze a a magyar iskoláb, hogy felpezsdítésék a városban a magyar kulturális és szellemi életet. Vázolta a Csemadok szevezetének keretén belül működő közművelődési klut létrehozásának tervét. Néhány megbeszélés után Balassi nevét választották, aki kötődik régiónkhoz. Karácsony előtt a Csemadok vezetőségi ülésén bejelentette a Balassi Klub megalakulását. Az alapító tagok a klub elnökévé Dávid Mihályt választották. Ekkor tűzték ki az első rendezvényük időpontját 1982. február 8-ra. A meghívott előadó Dr.Püspöki Nagy Péter volt, aki Párkány történetéről beszélt a szép számú közönségnek. Az első évben a meghívott vendégek voltak: Pintér István, csillagász, Mács József, író, Buzánszky Jenő, az aranycsapat tagja, Szvorák Katalin, énekes, Janiga József, festő.
A kezdeti évek sikerei után a klub tevékenysége rendszeressé vált. Vállalva az ellenzékiséget is, a rendőrség figyelmét is fölkeltették. Volt olyan eset is, hogy Párkányban nem engedélyezték az előadást, ezért a klubtagok az előadóval együtt elutaztak valamelyik környező faluba, de megtartották a klubestet. Elmondhatjuk, hogy a Balassi Klub Dávid Mihálynak köszönhetően is jelentős hatást gyakorolt kisvárosunk magyarságának életére.
Bár Dávid Mihály a klub vezetését később átadta Himmler Györgynek, a Csemadok vezetőségének tagjaként, nyugdíjba vonulásáig továbbra is aktívan szervezte a Balassi Napok rendezvényeit. Az önkormányzatban eltöltött évtizedek alatt a kultúrbizottság tagjaként közvetlen hatással volt a város kulturális életére és mindig támogatta a Csemadok alapszervezet tevékenységét.

• Patócs Lajos

Patócs Lajos 1926. december 5-én, Nemeshodos község közelében lévő Hodosi Réten, tanyán született. Öregapjától kapta első citeráját, amin hallás után tanulta meg a dallamokat. Lajos bácsi már gyerekkorában a tanyasi emberek muzsikusa lett, hiszen 12 éves korától hívták őt a tollfosztóba, születésnapokra és névnapokra citerázni. Hallás után tanulta meg a magyar népdalokat a citerán játszani, és ezzel aktívan hozzájárult a csallóközi magyar népzene továbbéltetéséhez. A citerázás és a magyar népdalok szeretete végigkísérte nemcsak gyermekkorát, hanem fontos szerepet kapott felnőtt, majd nyugdíjas éveiben.
Patócs Lajos az 1970-es évektől a Csemadok alapszervezetének tagja, majd elnöke lett, és a falu kulturális életének szervezésében is jelentős szerepet vállalt. A hodosi fiatalokat tanította citerázni, majd hosszú éveken át a hodosi citerazenekar vezetője volt. Az 1970-es években a hagyományos citerázás művelője és oktatója volt (diatónikus hangolású citerán muzsikált, amelyen nyomófával fogta le a húrokat), majd az 1980-as évektől maga is megtanulta, és továbbadta a citerázást a kromatikus (második érintősorral ellátott) hangszeren is.
Patócs Lajos a régió és a népzenei mozgalom ismert paraszti muzsikusa, aktív művelődésszervező egyénisége. A faluközösség hagyományos zenés összejövetelein kívül számos alkalommal citerázott és énekelt a citerazenekarral olyan hazai és külföldi rendezvényeken, ahol szülőföldje népzenei kultúrájának bemutatása volt a cél. A hodosi citerásokkal a kezdetektől fogva lelkes résztvevője volt a Tavaszi szél vizet áraszt… és a Bíborpiros szép rózsa elnevezésű országos népdalversenyeknek. A csallóközi citerás zenei hagyományok megjelenítőjeként számos alkalommal szerepelt a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepségen a Szlovákiai Magyar Táncháztalálkozón és más kulturális műsorokban.
Patócs Lajos egész élete folyamán fontosnak tartotta továbbadni a citerajáték hagyományait családtagjainak, a falu fiataljainak, így nemcsak saját közössége kultúrájának és hagyományainak kiváló ismerője, hanem annak tudatos továbbörökítője is. Lajos bácsi élete során folyamatosan tett azért, hogy a citeramuzsika jelen legyen a falu kulturális életében. Neki köszönheti szülőfaluja, hogy a hodosi citerazenekar 45 éve működik. Még 89 éves korában is aktívan muzsikál, csapatával résztvevője volt az országos citeratalálkozónak.

• Pál Csaba és Pál Gabriella

A Pál házaspár, Csaba és Gabriella a Csemadok Nagybalogi Alapszervezetének oszlopos tagjai.
Pál Csaba egy hagyománytisztelő, értékeket őrző, s a szülőfalut őszintén szerető családban született, hiszen édesapja az a Pál Dénes, aki maga is 20 éven keresztül volt a Csemadok Nagybalogi Alapszervezetének elnöke, s aki nyugalmazott pedagógusként 2 könyvet írt és adott ki / Nagybalog múltja és hagyományai, Balogvölgy múltja és hagyományai/. Csaba 2006 óta a szervezet elnöke; felesége, Gabriella 1995- től a vezetőség tagja, a szervezet titkári posztját tölti be azóta, több sikeres pályázat kidolgozója, a nagybalogi Szivárvány Énekkar aktív tagja. Mindketten igazi lokálpatrióták, akik községük hagyományainak, kulturális értékeinek megőrzéséért fáradhatatlanul tevékenykednek a sajnos egyre mostohább körülmények ellénére is. A vezetőséggel való jó együttműködésüknek köszönhetően a Csemadok Nagybalogi Alapszervezetének tagsága az utóbbi években megsokszorozódott (jelenleg több, mint 200 fő). A szervezeti életbe már a gyermekeket, a kis csemadokosokat is bevonják, színvonalasabbnál színvonalasabb rendezvényeket szerveznek, így gazdagítva a község kulturális életét.
Példaértékű kitartásukért, hitükért, odaadásukért, áldozatos munkájukért javasolta a Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya a Pál házaspárt a 2015. évi Csemadok Közművelődési Díjra.

• Srejner Tibor

Srejner Tibor 1956-ban született Kosúton.
Különféle műsorok szereplőjeként már az alapiskolában megmutatta tehetségét. Versmondóként a járási és kerületi versenyeket megnyerve a Komáromi Jókai Napokon harmadik lett Radnóti Miklós: Levél a hitveshez című versével. A járás legjobb szavalóiból összeállított irodalmi színpad tagjaként a 70-es évek közepén szintén a Jókai Napok résztvevője. Középiskolai tanulmányait a Szenci Magyar Gimnáziumban folytatta és és sikerrel szerepelt a gimnázium esztrád csoportjában. Elhatározta, hogy a színészi pályát választja. Közben az akkor rendszeresen és jó színvonalon működő Kosúti színjátszó csoportban szerepelt. A színjátszó csoport az ő kiváló játékának köszönhetően ért el szép sikereket a színjátszó csoportok járási és kerületi versenyein egyaránt. A Boldogságfelelős, A Baj van a szerelemmel, a Kolduskaland, a Telitalálat és még több darab, felejthetetlen élményt nyújtott a közönségnek. Dóka Lajos bácsi mellett belekóstolt a rendezésbe is, és a csoport sikeres vezetőjeként folytatta tevékenységét. Vezetése alatt a csoport kétszer megnyerte az amatőr színjátszó csoportok járási seregszemléjét, a Kutyaszorító című bohózattal az Újvári kerületi seregszemlére is eljutottak.
Sajnos a színművészeti főiskolára nem sikerült bejutnia. Az érettségi után a Pozsonyi Könyvtáros Szakközépiskola népművelési szakán tanult tovább és mint népművelő dolgozott Kosúton. A Csemadok munkájából már akkor is aktívan kivette a részét, mint a kosúti alapszervezet vezetőségi tagja. A katonaévek után a Járási népművelési központba kerül dolgozni, ahol a járás amatőr színjátszó mozgalmát szervezte és irányította.
Miután családot alapított Diószegre költözöt. 1983-ban a Diószegi Kultúrközpontba kerül, az öntevékeny amatőr művészeti csoportok irányítása tartozott hozzá. Nagyban segítette a diószegi énekkar és tánccsoport munkáját. 1984 –től 1990-ig a Diószegi Kultúrközpont igazgatójaként tevékenykedett.
1984-től 2007-ig a Csemadok Diószegi Alapszervezete vezetőségi tagja. 1993-ban Zsille Bélával közösen megalapították a Hahota színjátszó csoportot, amely azóta is rendszeresen működik. A csoport az első tíz évben zenés kabaré összeállításokkal foglalkozott. A sok sikeres fellépést a környező falukban, a sikeres külföldi fellépések követték. Többször felléptek Magyarországon, nagyon sikeres és emlékezetes volt az Erdélyi körútjuk. A Horvátországi fellépésekre is örömmel emlékszik vissza a csoport.
A Hahota tíz év után változtatott a repertoáron és Tibor vezetése alatt nagy sikerrel adták elő az Isten véled édes Piroskám című zenés vígjátékot. A sikeren felbuzdulva egy igényesebb darabot a Mona Marie mosolyát adták elő. Majd ismét műfajt váltottak a Holdvilágos éjszakán és az Elmondani jaj, de nehéz című zenés- szórakoztató műsorral szórakoztatták városuk és környező falvaik lakosait. 2012-ben részt vettek az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválon, ahonnan elhozták a zsűri különdíját a műsorban elhangzott dalok kiváló előadásáért.
A Hahota színjátszó csoport tavaly ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Tibor, nehéz és komoly betegsége ellenére háromfelvonásos zenés vígjáték a Charley nénje rendezésébe fogott bele. A darab bemutatója 2014. november 8-án fergeteges sikert aratott a diószegi közönség előtt. Felesége Mária mindig örül a sikereinek és állandóan bíztatja, segíti munkáját. Fia Attila és lánya Melinda a Hahota színjátszó csoport oszlopos tagjai, akikre Tibor mindenben számíthat.