Több csemadokos kapott magyar állami kitüntetést

Áder János, Magyarország államfője több felvidéki magyar személyiségnek adományozott kitüntetést az augusztus 20-ai államünnep alkalmából. Köztük több olyan személyiségnek is, akik aktív tagjai, sőt meghatározó egyéniségei a Csemadoknak.

Magyarország Kassai Főkonzulátusán augusztus 18-án adta át az elismeréseket Haraszti Attila, Magyarország kassai főkonzulja, ahol Zvolenský Gabriella Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült.

Zvolenský Gabriella, a királyhelmeci Bodrogközi és Ung-vidéki Közművelődési Intézet igazgatója részére a felvidéki magyarság kultúrájának megőrzése iránti elkötelezettsége, valamint sokoldalú szervező és közösségépítő tevékenysége elismeréseként adományozta a díjat.

Zvolenský Gabriella Királyhelmecen született 1956. január 4-én. A helyi magyar alapiskola elvégzése után Losoncon óvónői szakképesítést szerzett. Később a Sárospataki Tanárképző Főiskolán, majd a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen diplomázott pedagógusként. 2008-ban megszerezte a „pedagógia doktora” címet. Tizennégy évig a Királyhelmec közelében található bacskai óvoda igazgatónője volt, majd Tőketerebesen a járási népművelési intézetben helyezkedett el.  2006-tól a Bodrogközi és Ung-vidéki Közművelődési Intézet igazgatójaként Kassa megye ötven településének kulturális életét szervezi általános megelégedésre. Áldozatos munkájával, ötleteivel, kezdeményezéseivel, fáradhatatlan aktivitásával hosszú idő óta igazi motorja a régió magyar kulturális életének. Évekig vezetője, rendezője és főszereplője volt a királyhelmeci amatőr színjátszó csoportnak, gondos, szeretetteljes irányításával sok amatőr színjátszó sajátította el a színjátszás alapjait. Szívügye az utánpótlás nevelése, bábáskodott az Apró Bodrogközi Néptáncegyüttes megalakulásánál.

A felvidéki magyarok önazonosság-tudatának erősítése érdekében végzett tevékenységét a Csemadok és Sátoraljaújhely városa is elismerő oklevéllel díjazta. 2016-ban a Kassa Megyei Önkormányzat Elnökének plakettjét is átvehette. Jelenleg a Kassa megyéhez tartozó Bodrogközi és Ung-vidéki Közművelődési Intézet élén végzi áldásos, áldozatos munkáját. E pozíciójában 2006-ban mintaszerűen működő regionális múzeumot (Mailáth József Múzeum) hozott létre Királyhelmecen, és a városban 2007-ben Térségi Könyvtár néven új könyvtárat is létesített. Zvolenský Gabriella mindig az emberekért, az emberekkel tevékenykedik. Szívén viseli a város és a régió fejlődését, segít a rászorulóknak.

Gál Sándor a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést kapta.

Magyarország köztársasági elnöke Gál Sándor József Attila-díjas író, költő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére sokoldalú írói pályafutása, valamint a határokon átívelő magyar kulturális kapcsolatok elmélyítését szolgáló tevékenysége elismeréseként ítélte oda az elismerést.

Gál Sándor költő, prózaíró, publicista, a szlovákiai magyar irodalom egyik legrangosabb képviselője 1937. november 29-én született Búcson. Általános iskolai tanulmányait 1944-ben kezdte meg, a második világháború után Érsekújvárban, Párkányban és Ipolybélen tanult. A gyerekkori élmények, a háború, a kitelepítés, a deportálás, a magyar iskolák bezárása, a szlovák nyelvű oktatás bevezetése meghatározó történések életében, melyek írói pályájának egyik fő vonulatát képezik. Komáromhoz köthető irodalmi munkásságának kezdete. Ezt követően Pozsonyban a Szabad Földműves című lap szerkesztőjeként tevékenykedett. 1969-től két éven át az újonnan megalakult kassai Vox Humana–Emberi Hang elnevezésű magyar nyelvű színház (mai Thália Színház) – melynek létrejöttében maga is segédkezett – dramaturgjaként dolgozott. Itt mutatták be 1970-ben A szürke ló című mesejátékát. 1970-től A Hét című hetilap kelet-szlovákiai munkatársaként végezte munkáját, 1992-ben megalapította a kassai Keleti Napló című havilapot, melynek megszűnéséig főszerkesztője volt. Az írás, újságírás mellett Gál Sándor szervezője lett az irodalmi, anyanyelvi, közéleti-kulturális rendezvényeknek, mint a Szenczi Molnár Albert Napok, a Jókai Napok, a Kazinczy Napok, valamint a Kármán József Napok, művelődési táborok és nyári egyetemek egész sora, továbbá egyik kezdeményezője volt a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napoknak. 1997-től a Tokaji Írótábor kuratóriumának elnöke, 1998 és 2003 között az Anyanyelvi Konferencia társelnöke, részt vett a Magyarok Világszövetsége munkájában, az Együttélés politikai mozgalom megalapításában és a Csemadok elkötelezettjeként a szervezet Kassa-vidéki Választmányának elnöke volt 1974 és 2006 között, 2006-tól pedig annak örökös tiszteletbeli elnöke.

Gál Sándor szemléletének egyik kiindulópontja a nemzetiségi lét, a másik az emberi lét korlátozottsága. Versei általában elbeszélhető élményhez, cselekedethez, leírható tájhoz kapcsolódnak. Írásait szociográfiai jellegű dokumentumelemek gazdagítják. A csehszlovákiai magyarság megaláztatásokkal teli időszakát élte át maga is nemzedéktársaival, s ehhez képest kellett mégis megmaradnia. Írásai, elbeszélései, gyermekirodalmi művei, esszéi, publicisztikája a tárgyiasság és költőiség egymásra hatását mutatják. Írói-költői mondanivalója kimeríthetetlen forrása a felnevelő táj, a szülőfalu a maga tárgyi és szellemi valóságában, és ez az élménykör egész életművét áthatja. Gál Sándor munkásságát számos díjjal és elismeréssel jutalmazták: Madách Imre-díj, József Attila-díj, Berzsenyi-díj, a Magyar Köztársaság Elnökének Arany Emlékérme, a Szlovák Köztársaság Kormányának ezüst plakettje, a Madách Posonium Életműdíja, Pulitzer-életműdíj. Tagja a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi tagozatának. Az AB-ART Könyvkiadó 2000-től jelenteti meg életműsorozatát.

Pozsonyban Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének épületében augusztus 22-án adta át a kitüntetéseket Pető Tibor nagykövet.

Bárdos Gyula a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség – Csemadok országos elnöke a felvidéki magyarság megmaradását, identitásának megőrzését szolgáló önzetlen közéleti és kulturális tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült.

Bárdos Gyula 1958. március 15-én született a mátyusföldi kisvárosban, Szencen. Alapiskolába is itt járt és a gimnáziumot is szülővárosában végezte el. A kultúra és a sport már iskolás korában meghatározó szerepet játszott életében. 1977-1982 között a pozsonyi Comenius Egyetem BTK hallgatója volt, ahol magyar-szlovák szakon tanári oklevelet szerzett. Főiskolásként a Csemadok Szenczi Molnár Albert Klubjának vezetője volt. Katonai szolgálata után, 1983-tól a Príroda kiadóvállalatnál megjelenő Szabad Földműves szerkesztője, 1991-től a Szabad Újság főszerkesztő-helyettese lett.

1992-94 között megválasztották a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom sajtótitkárának, szóvivőjének. Közben a közszolgálati Szlovák Televízió Tanácsának tagja volt. Bárdos Gyula 1994 és 1998 között a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom tagjaként a Magyar Koalíció listáján lett parlamenti képviselő, a közigazgatási és nemzetiségi bizottságban dolgozott. Az egyesülés után a Magyar Koalíció Pártja listáján indulva 1998-2010 között volt a törvényhozás tagja, a párt képviselőcsoportjának a parlamenti frakcióvezetője. 1998-2002 között a kulturális és sajtóbizottság, az integrációs bizottság, a mandátumvizsgáló és mentelmi bizottság tagja, 2006-2010 között a mandátumvizsgáló és mentelmi bizottság, valamint a kulturális és médiabizottság tagja. 2010-ben az MKP Országos Tanácsának elnökévé választották.

Bárdos Gyula fiatal kora óta tagja a Csemadoknak. A szenci alapszervezetben vállalt és végzett munka mellett a 90-es évek elejétől elnöke a Csemadok Szenci Területi Választmányának. 2012. október 22-én a Csemadok Országos Közgyűlésén a Szövetség országos elnökévé választották. Ebben a tisztségében a 2016-ban, a Nagyfödémesen tartott XXIV. Országos Közgyűlésen megerősítették Bárdos Gyulát.

Tagja a Magyar Közösség Pártja Elnökségének, az MKP Pozsonyi Kerületi Tanácsának elnöke. Szerepet vállal a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala munkájában, tagja a kormány kisebbségi bizottságának. Szenc város MKP-s önkormányzati képviselője, a Városi Tanács tagja. Szlovákia történetében az első magyar nemzetiségű jelöltként 2014-ben indult a köztársaságielnök-választáson.

Bárdos Gyula a Csemadok közművelődési szervezet országos elnökeként közéleti és kulturális tevékenységével nagymértékben hozzájárult a magyar kultúra megőrzéséhez a Felvidéken.

Jókai Mária nyugalmazott pedagógus a több évtizedes pedagógusi pályája, valamint a szlovákiai magyarság népi kultúrájának és hagyományainak megőrzését szolgáló munkája elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült.

Jókai Mária 1937.január 18-án Ahán született földműves családban. Az alapiskolát Ahán kezdte, és Verebélyen fejezte be. Komáromban óvónői, majd Pozsonyban tanítói képesítést szerzett.

1955. szeptember elsején a Kalászi Kilencéves Alapiskola alsó tagozatán kezdett tanítani. Alig 18 évesen a tanítás mellett belecsöppent a falu kulturális életének irányításába is. A Csemadok által szervezett továbbképző tanfolyamokon vett részt, ahol sok népdalt, tánctémát, lépést sajátított el. A faluban tánccsoportot alakított, akikkel nemcsak a helyi rendezvényeken, de a Csemadok járási dal- és táncünnepélyeken is részt vett. Természetesen mindig helyi népviseletben. A néphagyomány ápolása kezdet-kezdetétől élete meghatározója volt. Hat évig Kalászon, majd a gímesi iskolában 1995-ig, a nyugdíjazásáig tanított.  Az iskolában gyermekcsoportot alakított. 1965-ben a csoport már elérte azt a szintet, hogy a járási versenyen is megállta a helyét. A csoport tagjai megtanulták a dalokat, a szokásokat és tudták melyik szokás, dal melyik faluból való. A 70-as évek végétől a Csemadok által meghirdetett gyermek - folklór versenyek állandó résztvevői a diákjai.

Néhány szokást az utókornak is megörökített a Villő gyerekcsoporttal: Ulicskázás, Pünkösdölő, Víllőzés

Az általa vezetett csoport tagjai mindig az alkalomnak megfelelő ruhát viseltek, még akkor is, ha kissé kényelmetlen volt. 1979-ben megalakította a járási folklór együttest. A Tavaszi szél... népdalversenyre összeállította a Zoboralji  lakodalmast, amellyel Országos Nagydíjat  kapott.

Nyugdíjasként a szülőfalujában a fiataloknak hagyományőrző csoportot alakított. A népdalok mellett felélesztették az ősi viseletet is. A fiatalok szívesen viselték nemcsak színpadon, de jeles ünnepnapokon is.

Publikációk:

Zobor vidéki női ingek (1989)

András naptól farsangig (2001)

Mária naptól Márton napig (2005)

Szent Ivántól Kisasszonyig (2004)

Hamvazószerdától Szent Ivánig (2003)

Zoboralji gyermekjátékok (2004)

Népi gyógymódok… (2008)

AHA 750 (2015)

Pártám, pártám (2015)

Céheléstől öregkorig (2016)

Díjak:

Életfa-díj (2000)

Szlovák Köztársaság Ezüst plakettje (2002)

Szent László Lovagrend (2014)

Pedagógus Életpálya (2015)

Gímes Község Díszpolgára (2015)

Fotó: Neszméri Tünde, Nagy Emese és Görföl Jenő