Kilencedik alkalommal tartotta meg a Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Galántai Területi Választmánya, Deáki Alapszervezete és Deáki község önkormányzata az Országos Szent István Király Ünnepséget Deákin.

A rendezvény régiótörténeti konferenciával vette kezdetét, majd Szent István király emlékművénél folytatódott. A koszorúzás előtt Baranyay Alajos, a Csemadok Galántai Területi Választmányának elnöke mondott ünnepi beszédet. „A Kárpát-medencében élő népek állama, a Magyar Királyság az ő uralkodása alatt épült ki“ – fogalmazott az elnök.

Baranyay Alajos felhívta az ünneplők figyelmét arra, hogy István király fiához, Imréhez írt intelmeiben kitért az uralkodás tudományára is: „A tanács állít királyokat, dönt el királyi sorsokat, védelmezi a hazát, csendesíti a csatát, győzelmeket ő arat, kerget támadó hadat, behívja a barátokat, városokat ő rakat és ő ront el ellenséges várakat. Minthogy pedig a tanácsnak ekkora haszna van, ostoba, pöffeszkedő és középszerű emberekből összeállítani, én úgy vélem, mit sem ér; hanem a tekintélyesebbek és a jobbak, a bölcsebbek és a legmegbecsültebb vének ajkán formálódjék és csiszolódjék.“

Az elnök kifejtette, bízik benne, hogy a szeptemberben esedékes Csemadok tisztújításon a jelöltek ezekből az intelmekből vesznek példát. „Bízunk benne, hogy az ambíció mellett a tudás, a hit, az alázat és a bátorság vezeti a jelölteket, akik elsődlegesen az összefogást, az egységet tartják majd a legfontosabb célunknak. És kerülik a torzsalkodást, a hiú egyénieskedést, a számító megalkuvást. Megválasztásukat követően pedig becsületük és legjobb tudásuk szerint teszik a dolgukat szervezetünkért, kultúránkért, megmaradásunkért“ – fogalmazott Baranyay Alajos.

A területi választmány elnöke arra kérte a jelenlévőket, legyünk méltók Szent István örökségéhez. „Nemzeti történelmünk megismerésével, kultúránk gazdagságának, anyanyelvünk szépségeinek tudatosításával és művelésével, a tudomány, a kultúra, a sport eredményeinek felmutatásával elérhetjük, hogy nemzeti értékeiket jól ismerő, erkölcsükben szilárd, öntudatos, okos magyar nemzedékek jöjjenek utánunk. Feladatunk az ehhez vezető út kikövezése. Nem könnyű feladat.“

Az ünnepi beszéd után következett a koszorúzás, amely alatt a Deáki Nefelejcs Énekkar dalolt. Majd közösen elénekelte az emlékező közösség nemzeti imánkat.

A rendezvény a katolikus templomban ökumenikus Istentisztelettel folytatódott, melynek elején Tóth László, a Nemzetpolitikai Államtitkárság felvidéki ügyekért felelős főosztályvezetője mondott beszédet, átadva Nacsa Lőrinc államtitkár üdvözletét is. A beszéd előtt Bende Gabriella, a Csemadok Deáki Alapszervezetének elnöke köszöntötte az ünneplőket azon a kultikus helyen, ahol őseink a Halotti beszédet használták.

A felvidéki magyarság útja a szentistváni út

„Történelmileg a Szent Istváni államalapítás világosan kijelölte Magyarország helyét a nap alatt: Európában, a keresztény, nyugati kultúrkörben. Ahogy az Alaptörvényünk fogalmaz nemzeti hitvallás fejezetében: Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette“ – emlékeztetett a főosztályvezető, Tóth László.

„De az államalapítás, Szent István cselekedetei sokkal többek a szorosan vett korabeli eseménysorozatnál: jelentik az azóta eltelt ezer évet, benne Magyarország és a magyar nemzet történetével; és jelentik az esszenciát, amely ezekből a viharos századokból, világra szóló sikerekből és véres kudarcokból sűrűsödött, és a magyarságot mindenek közepette megtartotta és gyarapította. Mert a Szent Istváni államalapítás jelentősége Magyarország és a magyar nemzet léte, megmaradása, gyarapodása és összetartozása.“ – mondta beszédében Tóth László.

A főosztályvezető kifejtette: „a felvidéki magyarság útja a szentistváni út, arra kell rátalálni, azon kell végigmenni. Kelletik hozzá erős belső szervezettség, összefogás, kiterjedt, támogató intézményrendszer, és legfőképpen szilárd hit. És akkor járható lesz az út, és épül majd a közösség. Nem lesz könnyű. De korábban sem volt az. Ha végigtekintünk az elmúlt évezreden, azt látjuk, hogy sanyargatott a tatár, török, német és még számos nép és ellenséges had; de sanyargatott járvány, természeti csapás és az ezeket követő gazdasági válság is. A közösség, a nemzet mégis túlélt, mi több, gyarapodott. Ha számában és vagyonában, gazdagságában nem mindig, lelkében és erkölcsében mindenképpen.“

Tóth László beszédében biztosította az itteni magyarságot arról, hogy „ezen az úton nincsenek egyedül. Ott van Önökkel minden magyar, és ott van Önökkel az anyaország.“

Megmaradtunk a történelmi nehézségek ellenére

Az Istentiszteletet Tóth László kanonok és nagytiszteletű Édes Ákos református lelkész szolgáltatták.

A kanonok szerint: István bölcs uralkodó. Történelmi kitekintőjében elmondta: Géza fejedelem halála után István vette át a birodalmat. István mélyen vallásos volt, ennek bizonyítéka az is, hogy nagyon sok templomot építtetett, például a Deákin lévő Szent István templomot is, melyet 1023-ban szenteltek fel, és ma az egyik kápolnája a katolikus templomnak. Tóth László kanonok elmondta: István népe nagyrészt még pogány volt, de a király tudta, mit akar, azt akarta, hogy nép megmaradjon magyarnak és hívő is legyen.

Lelkileg is nehéz feladat volt ez, hiszen több gyermeke kiskorában meghalt. Ottó bizonyos és Imre herceg halála is közismert, egy vadkan felkoncolta. Államalapító királyunk utód nélkül maradt, de tudta, hogy országát fel kell ajánlania Máriának, a boldogasszonynak, így felajánlotta a magyar koronát, ennek köszönhetően öröksége a mai napig megmaradt. Mi magyarok pedig megmaradtunk a történelmi nehézségek ellenére.

Nagytiszteletű Édes Ákos református lelkész is hálát adott a teremtőnek, hogy a magyarság fennmaradt a Kárpát-medencében. Hangsúlyozni kell, ez a hit és a közösségünk ünnepe is – fogalmazott a lelkész, aki párhuzamot vont Dávid király és fia, Salamon és Géza fejedelem, valamint fia, István között. Salamonnak is meg kellett őriznie a népét és biztonságos hazát építeni, ez mellett feladata volt, hogy templomokat építsen nemzetének, ahogy Istvánnak is ez volt a feladata. Mind ketten úgy érezték, Isten segítségével a legegyszerűbb a népet irányítani.

Mi magyarok mindig is tudtunk nagyot alkotni, nemcsak zenében, tudományban, sportban, de hozzájárultunk a világ civilizációjához is – fogalmazott Édes Ákos. Vannak nagy alakjaink, a magyar ember a mennyiséget minőségben kompenzálja, vannak nagy hőseink. Szent István király is népünk egyik hőse, nagyja – véli a lelkész. nemcsak Dávid népe, István népe is Isten által kiválasztott.

István szíve vágya az volt, hogy népe nyugodtan élhessen hazájában, első királyunk népe érdekében választotta Isten szeretetét, hogy szövetségre léphessen vele a magyarság érdekében.

Az ökumenikus Istentisztelet himnuszaink eléneklésével zárult, amely után orgonahangversenyt hallott a közönség, Ternóczky István és Záreczky György kántorok, orgonisták előadásában.

Neszméri Tünde (Felvidék.ma)