92 - Szalay Rozália, a Csemadok Országos Tanácsának tagja (373)

Csemadok - ez a kifejezés minden felvidéki magyar számára egyet jelentett és meggyőződésem, hogy egyet is jelent, mégpedig a mi felvidéki magyarok összetartó erejét. Évtizedeken keresztül az egyetlen társadalmi szervezet volt, mely felvállalta képiveseletünket és lehetőség szerint jogvédelmünket is. 1989 után pedig szorosan együttműködött a magyar érdekeket védő politikai erőkkel.

Az 1998-ban létrejött Magyar Kolíció Pártja listáján indult Csemadok tagok közül többen sikeresek voltak és politikai mandátumhoz jutottak, mint megyei vagy mint parlamenti képviselők. Ugynakkor mint csemadokosok is aktívan tovább dolgoztak értünk. Szinte természetes volt az együttműködés, hiszen a cél közös volt és maradt.

A törés 2009-ben állt be a Most-Híd politika párt megalakulásával, ami ketté osztotta a felvidéki magyar közösséget. Az általuk képviselt politika következménye az aszimiláció felgyorsulása. Nem beszélve arról, hogy az elmúlt két választási időszakban nemzeti kisebbségünk helyzete a társadalom minden területén hanyatlott.

Az egyedüli politikai erő, mely a felvidéki magyar közösség érdekeinek képviseletét felvállalja a Magyar Közösség Pártja. Az általa kidolgozott program célja nemzeti közösségünk megmaradása és fejlődése. Mivel ez teljes mértékben fedi a Csemadok céljait, az együttműködés adott és természetes. A társadalom részére az lenne feltünő és érhetetlen, ha a felvidéki magyarság érdekeit képviselő párt nem dolgozna együtt az azonos értékeket képviselő civil és kulturális szervezetekkel, és forídtva. Így a legtermészetesebb, hogy az MKP választási listáján szerepelnek magyar társadalmi, kulturális és civil szervezetek képviselői is.

Elődeink hagyatékát sértenénk és feladnánk önmagunkat ha ez nem így lenne. Ha az MKP és a Csemadok nem működne együtt ez számomra azt jelentené, hogy valamelyik feladta eredeti küldetését, azaz önmagát.

Szalay Rozália